Már sokadszor lehettünk vendégei a Kemény szakközépiskola Egészséghetének. Megszokott és összehangolt a kapcsolódás, az előkészület az iskola munkatársaival.
A diákokkal, akikkel együtt alkottuk ezt az közös másfél órát színházi alkalommá, most először találkoztunk. Nem vagyunk színészek, és ők sem írók. Mégis együtt színre vittük néhányuk életmeséjét.
R. megosztotta a sötét utcán árnyként követő félelmét, melynek visszhangja horrort dübörög a fülünkbe. A színpadra, mintegy kívülre téve, humorral oldva engedtük el, meglelve az otthon biztonságát.
Sz. meséjében a hatéves létünk idéződött fel, a kicsi, aki a biztonságos házban is képes bizonytalanságba sodorni magát a felfedeznivágyás harci hevében.
Zs. folytatta az otthon melegének, szeretetteli összetartozásuknak felidézésével a történet-folyamot. A tízfős testvéri sorban, elsőszülött férfiként döntő szava van, ami bizalommal önti el, a legkáoszosabb helyzetekben is. A felelősség nem riasztja meg.
B. önmagáért vállal felelősséget, amikor fogadalmat tesz, többé nem késik el. Kilométereket róni büntetésül, nem éri meg: "Játszani akarok!"
Játszók:
elől: Szuchy Enikő, Pataki Kiti, Pesti Laura
hátul: Vikor Bence, Hocz György (Sorsfonó Társulat)
Játékmester: Novák Magdolna
Képek: Kolarovszki Tímea
