2019. augusztus 26., hétfő

Végtelen történetek II.



Az idei Opt-n sokat tanultam, főképp saját magamról. Szembesültem pár erősségemmel és gyengeségemmel, emellett megismerhettem új technikákat, más játékstílusokat és fantasztikus embereket. Amikor elindultam, valamiféle megsegítést reméltem ettől a három naptól: válaszokat, iránymutatást, lelki békét. 
Végül ezeknél egy sokkal jelentősebb élményben lehetett részem. Teljes mértékben megélhettem a saját spontaneitásom. Nem volt B terv, nem volt sem egy szín, sem egy mozdulat előre a fejemben. Egyszerűen csak ott álltam üresen, majd amikor kiléptem, elkezdett belőlem valahonnan áradni a játék. Fogalmam sincs honnan jött, csak jött és jött ez a földöntúli dolog. 





Azt hiszem most már pontosan értem mi is a művészet. Ez egy nagyon kivételes tapasztalat volt és remélem ezentúl még többször sikerül majd átélnem. Az új társulati tagokkal bővült csapatunk úgy érkezett haza mint egy család. Az együtt töltött idő, a közös programok még jobban összekovácsoltak minket. Befogadtuk és elfogadtuk egymást. Újra őszinte odaadással tudok majd együttműködni az elkövetkezendő tréningeken. 
Ami pedig még emlékezetesebbé teszi az egészet, hogy ha ki hagyom az idei rendezvényt, akkor nem találkoztam volna össze azzal a személlyel aki jelenleg a legcsodálatosabb dolog az életemben.

Írta: Kiss Jázmin

2019. augusztus 7., szerda