2012. január 6., péntek

Szívünk fénye és a kamaszkor

A Sorsfonóban immár harmadik éve hirdettünk művészetterápiás alkotópályázatot a Békéscsabán tanuló középiskolás diákoknak. A témát mindig a különböző önismereti műhelyekben leghangsúlyosabban előkerülő téma adja. 2011-ben ez az elengedés volt, "Szívünk fénye" címmel. A pályázat célja - a személyes élmények feldolgozásán túl - a diákok szemével, szívével, alkotásaival láttatni egy szélesebb közönség számára, hogy az elengedés, a "búcsúzva létezés" művészetének milyen fontos szerepe van abban, hogy legyen elég hely szívünkben szeretetkapcsolataink és szerelemből végzett feladataink számára. Nem titkolt cél volt még, ezt a sokat bántott, "felszínes", "plázázós", "drogozós" korosztályt olyan oldaláról bemutatni, ami nem feltétlenül látszik az előítéletek szemüvegén át.

A munka 2011. novemberében és decemberében, négy alkotónapon folyt, a Mi-Értünk Egyesület, és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola kollégiuma segítségével. Az előző évekhez képest kevesebb diák érdeklődött, de a téma mélysége miatt ez inkább szerencse volt. A három órás foglalkozásokon bibilio- és képzőművészet-terápiával dolgoztunk. A "Piros cipők" című mese magyar-német változata adta az érzelmi alapozást az elengedés - elfogadás témához, majd segítettünk az egyéni témák kibontásában. A felszínre kerülő élmények feldolgozása egy-egy lampion elkészítésével történt, melyek fénye szimbolikusan utat mutat a szívünkből távozónak és odaérkezőnek egyaránt.

Alkotónapok
Az elkészült munkák december 16-án, az ébredező karácsonyi fények melegében, egy rendhagyó kiállításon kerültek zsűrizésre és bemutatásra a Zöld Bambusz Étteremben. A szakmai zsűrit Gyarmati Adrienn, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola rajz- vizuális kultúra tanára, Tóth Xénia a tavalyi "Reklám-Érték" alkotópályázat második helyezettje, a BEG végzős festő szakos hallgatója, és a "Villanások" Mentális Színház segítő szakemberei adták. A munkák értékelésében részt vett a folyamatosan érkező közönség is, akik az alkotások megtekintése után a saját elengedés - elfogadás történeteiket is megnézhették egy rögtönzött színpadon, a Villanások Mentális Színház playback színházi előadásában. A színpadon életre kelt az anyai aggodalom és megkönnyebbülés, a piruló rózsák csokrában megtalált érett szerelem, az ajándékba kapott testvérkapcsolat, és az elvesztett és megtalált munkahely kapcsán a hála érzése.

A kiállítás és a "Villanások"
Az est zárásaként sor került az eredményhirdetésre. A sok szép lampion közül a rendhagyó zsűrihez Keresztes Bianka, (BEG, 13/C) "Felhő" című alkotása juttatta el leginkább az elengedés fontosságának üzenetét. A második helyezett Détár Andi (Belvárosi Gimnázium 13/C) "Szárnyalás" című munkája lett, a harmadik helyen Nyerges Bianka (Közgazdasági Szakközépiskola 10/A) "Végletek" című munkája végzett.

Érdemes végignézni a lampionokat a hozzájuk tartozó rítusmondatokkal, és akár szemlélőként, akár szülőként, akár kamaszokkal foglalkozó szakemberként csodálkozni, megdöbbenni és elgondolkodni a látottakon. A pályázatban dolgozó diákok témái leginkább a biztonságkeresés körül forognak. Vajon mennyire életkori sajátosság ez, és mennyire vagyunk mi felnőttek felelősek az ő bizonytalanságukért? Megadjuk-e nekik azt a bizalommal teli, stabil érzelmi légkört, ami születési joguk, és ami munkahelyi stressztől, kapcsolati konfliktusoktól, anyagi nehézségektől függetlenül szükséges ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljanak, és egy, a mostaninál jobb, élhetőbb világot építsenek? Vagy túlzó elvárásainkkal, saját belső bizonytalanságainkat "verjük" le rajtuk, megfeledkezve arról, hogy szorongásuk, túlzó ellenállásuk, az esetleges "felszínesség", "plázázás", "drogozás" nem akció, pusztán reakció arra a világra, amiben élnek, amit mi építettünk számukra.

Ha ez a tizenhat, véletlenszerűen kiválasztott fiatal ilyen lelki gazdagsággal, bölcsességgel, kreativitással képes érezni, gondolkodni és alkotni, mennyi szívbéli lángocska lapulhat még az elfogadó szeretet, és figyelem éltető levegőjére vágyva! Éledhet fel azáltal, hogy mi, tizenévesekkel élő, foglalkozó felnőttek elengedjük megbélyegző előítéleteinket, és helyette beengedjük életünkbe a példamutató, cselekvő felelősségvállalást.

Az alkotások és a rítusmondatok
Munkatársak: Szathmári Kornélia Ágnes - csoportvezető,  Novák Magdolna - csoportvezető,  Vidovenyecz Viktória - kortárssegítő, Szűcs Mihály - kortárssegítő
Fotó: BEG, Bohus Márton, Török János

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése